Mentor

… egyik pillanatban a kezed fogom a másikban meg a hajadnál fogva húzlak.

Nem gondoltam volna, hogy lehet még fokozni a vágyakat és izgalmakat. Pedig nyilván ebbe az irányba haladunk, amíg el nem szublimál a tudatom és lényem, és össze nem olvad az Ő akaratával.

A hétvége során bizonyossá vált, amit már régóta tudok: switch vagyok. Nőkkel domináns. Nem is kicsit… elfenekeltem szegényt… Szépen kivehető, vörös hurkákat hagytam a fenekén, és az apró, de csípős tenyerem nyomát, hogy érezze a törődést… Hagyta, tűrte, kívánta. Azután megijedt, majd a lelkét ápoltam, és most nullán állunk.

Nem szabad türelmetlennek lennem… Mindenben a Dom utasításait fogom követni, és iszom minden szavát (is). Megbabonázott teljesen… Felkorbácsolt a végtelenségig, nedvesen ültem végig a mai napot (is). Érezni akarom magamban… Egyre csak körülötte járnak a gondolataim, az ébredés első percétől az elalvás pillanatáig. Az agyamba, a tudatomba, a lelkembe fúrta magát, mint egy mérgező kis szimbióta, aki nélkül már nem tudok létezni. A bűntudat még szorongat, de vaskos szögesdrótból mára puha kötéllé szelídült, aminek – bár körülfonja szívem- egyre lazább a szorítása, ahogy az Övé erősödik. Át akarom adni magam neki korlátok nélkül. Le fognak omlani a falaim. Vészesen közeleg a pillanat.

Meggyötört szívem azonban a helyén maradt. Dobog, vergődik, harcol a méreg ellen, de elég egyetlen mosoly és csók a férjemtől, és helyre kerül a világ rendje. A világ beteges, gyönyörű, felszabadító rendje. Fantasztikus emberekkel vagyok körülvéve. Lassan a helyére kerülnek a puzzle darabjai mind.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s