Mellékvágány

mellekvagany_

Úgy érzem magam, mint egy mellékvágányra száműzött szerelvény. Használhatatlan… Vagy nem is tudom. Alig beszélünk. Próbáltam hosszasan, röviden is… A mocskos videóim persze a kedvére vannak. De másra nem reagál. Priorizál. És persze érezteti, hogy mi az, ami komfortos neki, amire koncentrálnom kell. Ennyi? Ennyi lesz ez tényleg? Egy száraz, faszverésekkel és nedves csiklóorgazmusokkal tarkított, kemény szexuális kapcsolat?

Isten ments’, hogy gyengédséget várjak, hánynék tőle. De hiányoznak a gondolatai. Az a pár morzsa, amit eddig megvillantott, a személyisége, a véleménye, a tanítása. Ez volt a jó Miában, semmi több. Figyelt rám, tanított, magyarázott… Most csend van. Unalmas, megszokott, megunt hallgatás. Mert persze sok a munka…

Ha már most az elején elveszítjük a kapcsolódási pontot, nem fogom tudni végigcsinálni vele a gumiköteles játékait. Pedig az a kedvence… És egyre jobban elvágyódom az átkozott parkolóházból is. Most rajta a sor… én már bizonyítottam. Minden nap bizonyítok.

Igaza volt; valóban törékeny egy ilyen kapcsolat.

Advertisements

One thought on “Mellékvágány

  1. Nokent tul sokat gondolkodsz. A ferfi ember egyszeru, mint a bot. A vadaszoszton el benne. Eloszor valahogy magahoz kell edesgetni a zsakmanyt, ha megvan akkor o mar onnantol kezdve biztos magaban. Legyen szo parkapcsolatrol, hazassagrol vagy csak egy kalandrol. Lehet, hogy nem akarsz bele erzelmet vinni, de megis rosszul erint hogy nem foglalkozik annyit veled mint eleinte. Kevesebbet agyalj es csak haladj a sodrassal! Udv! 😉

    Like

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s